Vékony Dorottya vagyok, 25 évvel ezelőtt, július 16-án születtem Budapesten. ;)

Tulajdonképpen 2 szó elmond rólam (majdnem) mindent: melankolikus szangvinikus.
Ha bárki konyít is valamit a személyiségtípusokhoz, az tudja, hogy ez a kettő szöges ellentéte egymásnak.
Na, ez jellemzi is az életem.
Azoknak, akiknek ez kínai, kötelező olvasmány Florence Littauer Személyiségünk rejtett tartalékai című könyve. Az írónő elismert tekintély a témában, világszerte keresett előadó, és 2005 őszén volt szerencsém személyesen is meghallgatni két előadását. Azok számára ajánlom Őt, és munkásságát, akik túl akarnak lépni azon, hogy hülyének tartják a többieket, holott csak mások.

Szóval szangvinikus: nyílt, beszédes, derűlátó... A társaság lelke, vidám, érzelmeit kinyilvánítja, kíváncsi, nem fél a szerepléstől, hullámzó kedélyű, örök gyerek... Úgy általában...
Melankolikus: befelé forduló, gondolkodó, borúlátó... Mély és átgondolt, elemző, komoly, céltudatos, zsenijelölt, költői és filozofikus, lelkiismeretes...

Miután felismerjük a nagy vonalakban összeszedett jegyek alapján a különbséget, rakjuk össze egy emberbe, és az vagyok én :)

"A népszerű szangvinikus-tökéletes melankolikus ellentétpár a leginkább emocionális, hiszen a népszerű szangvinikus kis léptékű hangulatváltozásai próbálnak együtt élni a tökéletes melankolikus elhúzódó megrázkódtatásaival. Ez a kettősség súlyos érzelmi problémákhoz vezethet. A népszerű szangvinikus természet azt sugallja: gyerünk, érezzük jól magunkat! - a tökéletes melankolikus elem viszont akadályozza az előrehaladást. (...)"

Még csak kúszó-mászó voltam, amikor már megigazítottam a rojtokat a szőnyeg szélén (szegény anyám meg is ijedt rendesen...), és világéletemben én voltam a "mókamiki" a családban. Az örök cserfes, aktív kisgyerek. És 20 évembe telt megérteni, hogy a 2 perc alatt végbemenő hangulatváltozásokat mi okozza. Azóta kicsit könnyebben kezelem, ami nekem és a környezetemnek is nagy könnyebbség (tud ám az fárasztó lenni!).
Az amúgy sem hétköznapi felállást tovább tudtam súlyosbítani akut önbizalomhiánnyal és kisebbségérzéssel is. Csak hogy ne legyen egyszerű :D

Pályafutásom: (ha nem érdekel, kattints ide!)

• elhanyagolható mennyiségű időt bölcsödében és óvodában is töltöttem, de inkább az "1 hét bent, 2 hét otthon" elv alapján.
• 1991-1995: Arany János Általános Iskola és Gimnázium
  Vendégszeretetüket mindössze 4 évig élveztem, ezalatt szavalóversenyeken való eredményes részvételekkel, és kitűnő bizonyítványokkal (egy 4-es negyedik év végén rajzból (!), azóta sem hevertem ki!) próbáltam kompenzálni, hogy gyakorlatilag egy egész osztály utált és húzott a szódásüveg szemüvegem miatt (akkoriban 6/6 dioptriás voltam, és hol voltak még a vékonyított lencsék...). Pánikszerű menekülés alatt annyit kell érteni, hogy egyetlen helyre adtuk be a jelentkezésemet, és oda is 9x-es volt akkortájt a túljelentkezés...
• 1995-2003: Szilágyi Erzsébet Gimnázium
  Na itt aztán volt minden. 8 év alatt az ember életre szóló barátságokat köthet.Együtt nőttem fel azokkal a gyerekekkel, én szerencsésnek tartom, hogy ezt a "kritikus" 8 évet együtt húztuk le. Nem kellett 14/15 évesen újra beilleszkedni, megszokni egymást és a tanárokat stb. Sok mindent köszönhetek az intézménynek: barátokat (igaziakat ám!), szerelmeket (na jó, abból csak egy igazit :) ), nyelveket (spanyol, latin, német), és persze még nagyon sok minden mást...
• 2003/2004: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Villamosmérnök szak
  Fél évem elment rá, hogy rájöjjek, nem ez az az intézmény, ahol a továbbtanulásomat elképzelem. Valójában már 14 évesen eldöntöttem, hogy ide fogok felvételizni, de hamar kiábrándultam. Több szót nem is érdemel...
• 2004/2005: "Nevenincs suli"
  Hát ez egy 1éves képzés volt, végül Szoftverüzemeltetői papírral távoztam, útközben a móka kedvéért azért lenyelvvizsgáztam angolból, hogy ne unatkozzak annyira. :p
  De komolyan. Nem volt egy agysebészet.
• 2005-napjainkig: Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Mérnök informatikus szak
  Jelenleg ez tűnik a jó megoldásnak, "sokadévesként" tengetem napjaim :P

Az érdeklődési köröm nagy része kiderülhet a bal oldalt látható menüpontokból. Persze vannak olyanok is, amiknek itt nem tudok fórumot adni. Előadások, amiket hallgatok, vagy akár tánc, játék, jóga, vitorlázás és miegyéb...
Webszerkesztés is hobbi, bár most kaptam 2 megbízást is, amiért még fizetnek is! Az a baj, hogy - ahogy már fentebb is kiderülhetett - eléggé hangulatember vagyok, ezért fordulhat elő az is, hogy hónapokig nincs ihletem, és nem fejlesztek. Aztán bekattanok, és az estéim nagy részét ezzel töltöm.

Egyenlőre ennyit rólam, majd ha eszembe jut még valami nagyon fontos, itt lesz olvasható!

:o and by the way:

Csak hogy mindenki tudja, mire számíthat :D

Dotya

Piros ruhában a szalagavatómon (2003)

Petivel 2006 őszén

2008 Húsvét

2008 Majális - Mami, Nagyi, Dotya